Fordított tanulás a szakképzésben – interjú

2020. 11. 19., cs - 10:59

A Flip-IT! Erasmus+ projekt kapcsán interjú készült a fordított tanterem módszerről munkatársunkkal, Téringer Anitával a Tempus Közalapítvány által kiadott Pályázati Pavilonban.
 

„A technológiai fejlődés következtében megváltoztak a diákok tanulási szokásai is. Az iskolákban a technológia adta lehetőségek kihasználásán túl módszertani megújulásra is szükség van. Át kell gondolni a tanár szerepét – tudomásul kell venni, hogy többé már nem ő a tudás egyetlen forrása, de szerepe, a tanulási folyamat támogatójaként továbbra is nélkülözhetetlen.

Az újfajta pedagógiai megközelítés egyik kézenfekvő lehetősége a fordított osztályterem (Flipped Classroom) módszer. Ezzel foglalkozik a 2015-ben indult Flip-IT! Erasmus+ projekt is, melynek célja, hogy a módszert a részt vevő öt ország (Egyesült Királyság, Írország, Spanyolország, Csehország és Magyarország) szakképző intézményeinek tanítási gyakorlatába integrálja. Cikkünkben a magyarországi tapasztalatokról és a jövőbeli tervekről kérdeztük Téringer Anitát, az iTStudy Hungary Kft. munkatársát.

– Hogyan lehetne röviden összefoglalni a fordított tanterem módszer lényegét?

– Ez egy új tanulásszervezési módszer, amelynek fő ismérve a tanulóközpontú szemlélet és az aktív tanulás. Az új ismeretet bevezető óra előtt a pedagógus digitális formában elérhetővé tesz a diákjai számára olyan motiváló és figyelemfelkeltő tartalmakat, amelyeket otthon, saját tempójukban fel tudnak dolgozni, és az órára már információk birtokában, kérdésekkel érkeznek. Ez lehet a pedagógus által készített videó, elektronikus tananyag, de lehet célszerűen összeválogatott, ingyenesen elérhető oktatási forrásanyag (Open Educational Resource-OER).

A módszer segít a tanulók motiválásában, személyre szabhatóvá teszi a tanítást, támogatja a 21. századi készségek fejlesztését, és ami nagyon fontos, a diákokat arra ösztönzi, hogy aktív szerepet vállaljanak a tanulási folyamat- ban, nagyobb felelősséget vállaljanak a saját tanulási eredményeikért. Az aktív osztálytermi munka felé való elmozdulás éppen a munkaerőpiac által elvárt kompetenciák fejlesztését támogatja, mint a kommunikáció, a csoportmunka, a kritikai gondolkodás és a kreativitás.

Egy gyakori félreértést tisztázandó, fontos megemlíteni, hogy semmiképpen nem szabad az óra előtt kiadott videót vagy egyéb digitális tananyagot a hagyományos értelemben vett házi feladattal azonosítani. Tulajdonképpen az egyéni, illetve a csoportos térben zajló folyamatok felcseréléséről van szó. Az új fogalmakkal való első ismerkedés áthelyeződik az egyéni térbe, majd ezt követően a csoportos térben, az osztályteremben már csoportmunkára, projektmunkára, gyakorlati alkalmazásra kerül sor, az új anyag frontális bevezetéséhez képest sokkal több interakcióval.”


Olvassal el a teljes interjút a Pályázati Pavilon 2018. tavaszi számának 10–11. oldalán!