A rosszindulatú programok és e-mailek típusai

Hirtelen kellett áttérni az online oktatásra, sokakat ért felkészületlenül. A módszerek és eszközök ismerete mellett az is fontos, hogy tisztában legyünk a fenyegetettséggel, aminek mindannyian ki vagyunk téve a világhálón.

Az alábbi lista a napjainkban legismertebb és legelterjedtebb veszélyeket tartalmazza.

Rosszindulatú programok

Vírus

Rosszindulatú, futtatható kód, amely más futtatható fájlokhoz van csatolva, és általában helyettesíti őket. A készülék megfertőzéséhez az kell, hogy valaki megpróbálja futtatni a programot.

Féreg

Emberi beavatkozás nélkül sokszorozódik, kihasználva a biztonsági réseket. Nem változtatja meg a programokat, de mivel a RAM-ban van, gyorsan másolódik át egyik számítógépről a másikra, és lelassítja a hálózatot, valamint a csatlakoztatott eszközöket.

Trójai programok

Legális szoftvernek álcázva végeznek rosszindulatú tevékenységet, hogy a támadó távolról hozzáférjen a fertőzött számítógéphez.

Zsarolóprogramok

Olyan programok, amelyek blokkolják a számítógéphez való hozzáférést addig, amíg váltságdíjat nem fizetünk. Általában féregként (sebezhetőség kiaknázása) vagy trójai programként (letöltött fájl) terjednek.

Kémprogram (rootkit)

Az operációs rendszert módosító szoftver, amely hátsó ajtót hoz létre, hogy lehetővé tegye a készülékben az adminisztrátori jogosultságokhoz való hozzáférést, és közben állandóan rejtve marad a felhasználó elől.

Bot

Olyan szoftver, amely automatikusan ismétlődő műveleteket hajt végre, és rosszindulatú műveletek, például szolgáltatásmegtagadási támadások végrehajtására használható.

E-mailes támadások

Kéretlen levelek (spam)

Üzenetek, amelyek reklámozás, adathalászat, rosszindulatú programok terjesztése stb. céljából készülnek.

Adathalászat (phishing)

Legálisnak álcázott csaló emailek. Valósnak tűnő e-mail címről levél érkezik, amelyben „jó hírt” közölnek – például hogy a címzett örökölt egy ismeretlen rokonától –, és ennek kapcsán bizonyos adataink, elsősorban számlaszámunk megadását kérik. Hogy az így megkapott személyes adatokkal milyen visszaéléseket lehet elkövetni, arra ez a videó mutat be példát.

Böngészőveszélyek

Kémprogramok (spyware)

Kémkedés a felhasználó után.

Kéretlen reklámprogramok (adware)

Hirdetéseket továbbítanak (általában kémprogramokkal).

Scareware

Meggyőzi a felhasználót, hogy félelemből egy konkrét cselekvést végezzen.

Hogyan védekezhetünk?

A legfontosabb, hogy éljünk azokkal a védelmi lehetőségekkel, amelyeket a szolgáltatók ajánlanak. Legyen tűzfalunk, telepítsünk naponta frissülő vírusirtó programot, és az egyes, interneten használt profiljainkhoz, postafiókjainkhoz adjunk meg erős, vagyis idegenek számára nem egyértelműen ránk utaló jelszavakat. Igen, minden regisztrációhoz másikat, ha egy mód van rá, hiszen ha ugyanazt használjuk, egyszerre törhetik fel az összes profilunkat. Ügyeljünk rá, hogy ne használjuk a jelszóban például a születési dátumunkat, a gyerekünk nevét, hiszen ezek a közösségimédia-oldalainkról könnyen megszerezhetők, vagy könnyen kitalálhatók!

A szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy vigyázzunk az új programok telepítésével, főleg azokkal, amelyek ingyenesek, és csak megbízható forrásból származó szoftvert töltsünk le a gépünkre.

Szintén elengedhetetlen, hogy az e-mailben vagy a közösségi médiában érkező üzenetekkel szemben legyünk kissé gyanakvóak. Az esetek többségében a feladó címe, a csatolmány elnevezése jól mutatja, hogy ezek nem valós postafiókok és küldemények. A levél tartalma is utalhat rá, hogy csalásról van szó, ne higgyük tehát el azonnal, hogy nagy összeget nyertünk, örököltünk, bármennyire is szeretnénk, ha megtörténne. A csalók sajnos ismerik az emberi gyengeségeket, és éppen ezeket használják ki...