Felmérés a Lesson Studyról 4 országban

Négy ország – Ausztria, Hollandia, Magyarország és Málta – összesen 131, szakképzésben dolgozó tanára körében végeztek felmérést az LS4VET – Tanárok együttműködése a szakképzés minőségének javítása érdekében a tanórakutatás módszerének segítségével projektben együttműködő felsőoktatási intézmények. 

A kutatás céljai a következők voltak:

• felmérni a Lesson Study módszerével összefüggő ismereteket, annak alkalmazási körét és lehetőségeit, 
• meghatározni az országok szakképzési rendszerei közötti eltéréseket,
• képet kapni arról, hogy a partnerországokban a szakképzési intézményekben dolgozó tanárok és oktatók mekkora hangsúlyt fektetnek a saját szakmai fejlődésükre, és hogy az intézmények maguk hogyan támogatják ezt,
• felmérni, hogy a tanárok és oktatók mennyire hajlandóak együttműködve, csapatban dolgozni, illetve ennek milyen akadályát látják intézményükben.

A felmérés három szakaszban zajlott: desktop kutatással, személyes interjúkkal, és egy részletes online kérdőívvel.

Az eredmények ismeretében a projekt résztvevői speciális, a szakképzésben alkalmazható Lesson Study modellt alkothatnak a projekt első állomásaként.

Néhány következtetés a négy ország intézményeit és tanárait érintő felmérésből:

„Míg általában véve minden partneriskola nyitott az innovációra és a megújulásra (ami valóban oka annak, hogy csatlakoztak a projektünkhöz), az iskolák között van némi különbség e nyitottság mértéke és gyakorlata tekintetében, ahogyan (ha nem több) különbség van az iskolákon belül az egyes tanárok és a tanárcsoportok között. Úgy tűnik, hogy bármelyik iskolát is tekintjük, kisebbségben vannak azok a tanárok, akik aktív szerepet vállalnak az innovációban.”

„Többféle formális és informális együttműködés létezik ugyanazon szakma / csoport tanárai, valamint a különböző szakmák / csoportok tanárai között, bár az előbbi a jellemzőbb. A szaktanárok / tanári csoportok az együttműködés elsődleges helyszínei, de e csapatok szervezésének logikája a négy partnerországban eltérő és valószínűleg szakképzésirendszer-függő.” 

„A magyar és az osztrák iskolákban az együttműködés különösen elterjedt az ugyanazokat vagy a kapcsolódó tantárgyakat oktató szakoktató tanárok körében, és magában foglalja a tantervek, a tananyag és a tananyagok együttes tervezését és a társtervezést. Ugyanez mondható el Máltáról is…”

„Néhány partneriskolában zajlanak tevékenységek, amelyek során a tanárok együttműködnek. Például iskolai rendezvények szervezése – nem feltétlenül akadémiai vagy szakképzés-orientált iskolai tevékenységek –, vagy az osztályfőnöki tevékenységek, vagy például az osztrák partneriskolában az éves szakmai fejlesztési program.”

„A tanárok magasabb szintű szakmai együttműködésének számos formája hiányzik, vagy nem jellemző, vagy nincs kialakítva az iskolákban. Például a közös tanítás vagy egymás óráinak megfigyelése és a visszacsatolás, a közös óratervezés és hasonló tevékenységek nem tipikusak vagy nem formalizáltak.”

„Összességében úgy tűnik, hogy a tanárokat hatékonyan lehet motiválni az innovatív tevékenységekre, például az LS-ben való részvételre, ha látják e tevékenységek hozzáadott értékét, és úgy érzik, hogy a tanultakat felhasználhatják a munkájukban.”

(A Lesson Study, azaz tanórakutatás egy Japánból elterjedt oktatásfejlesztési módszer, amelynek alappillére a tanárok együttműködése.)